Bereményi Géza: 150 dalszöveg Cseh Tamás zenéjére

Kérdés: le szabad-e szakítani a dallamról a szót? Nem maradnak-e nagyon magukra ezek a szövegek? Ami hangzóként, és igen: előadva oly hatásos volt, az marad-e olvasva is? Alighanem itt volt ennek az ideje. Mármint, hogy csak a szövegeket magukat, magukban vegyük szemügyre. Évtizedes gondolatok, kijelentések garmadáját. Hogyne, másképp szól így, meg másképp is értjük őket. Más időket élünk. De kirajzolódik bizony ív, összkép, együttesség. Jelentőség. És a szerző szóhasználatával időjárás-jelentéseknek nevezett három testes ciklus értelme, súlya 1979-ből, 1982-ből, 1992-ből. A mű. A formált egész. Az a nyelv, amelyik már első pillantásra is csalhatatlanul Bereményié, tudjuk, mondhatni: testközelből beszélt és beszél most is hozzánk. Érvényes nyelv: a múlt időket jelenné fordító költészet. Csupa elevenség, erő, érzelmi telítettség, magvasság.