Parák József: A keresztény Magyarország előharcosa Zichy Nándor gróf

A századforduló liberális egyházpolitikai javaslatai: a vegyes vallású szülőktől származó gyerekek anyakönyvezetése, a polgári házasság bevezetésének kérdése, illetve a vallásszabadság bevezetése és az izraelita vallás egyenjogúsítása jelentették az apropót, hogy Zichy Nándor gróf (1829-1911) a főrendiház tagjaként kifejtse nézeteit az egyházi autónomia kérdésében.
Zichy a polgári házasságot veszélyesnek tartotta, nemcsak azért, mivel az egyház nem ismerte el érvényesnek, hanem mivel az állam és annak alapegységét jelentő család felbomlásának veszélyét látta benne. A szabad vallásgyakorlást is ellenezte, különösen mivel lehetővé tette a felekezetnélküliséget. Így többször felszólalt a főrendiházban ellene. Az izraelita vallás egyenjogúsítását pedig azért ellenezte, mivel megkönnyítette a keresztény vallásról a zsidóra áttérést. Azonban egyiket sem sikerült megakadályoznia, 1894-ben, ill. 1895-ben megszülettek a liberális egyházpolitikai törvények. Ezek revideálásának szándéka, a katolikus öntudat felébresztésének vágya hívta életre 1894–5-ben a Néppártot Eszterházy Miklós Móric és Zichy Nándor vezetésével.
Programjukban a katolikus autonómia megvalósulása mellett hangsúlyozzák a szociális kérdés megoldásának keresztény alapokon nyugvó előmozdítását, a munkások védelmét az állam elsőrangú kötelességei közé sorolják. Zichy szociális nézetei élete vége felé mindinkább közeledtek a keresztényszocializmushoz.

Tűzött, kiadói borítékban.