Tverdota György: A komor föltámadás titka - A József Attila-kultusz születése

József Attila költői nagyságát a tragikus haláláról írott tudósítások és az őt búcsúztató nekrológok nyilvánították ki. Költőavatás és halottbúcsúztatás egybeesését a kortársak botrányosnak érezték. A kései felfedezés miatt kollektív lelkifurdalás, a mellőzés okainak keresése, a váratlan örökség gyanánt kínálkozó életmű kisajátításának igénye határozat meg a személy tragikus pusztulását és a költői újjászületést követő évek József Attila-recepcióját. A költő azok közé az alkotók közé emelkedett, akikkel szemben a kritikai hangvétel méltatlannak tűnt, akik tehát a kultikus értékeknek kijáró kivételes tiszteletben részesültek. Egy életmű fogadtatását igen mélyen és hosszú időre meghatározhatja vagy befolyásolhatja az a kép, amelyet a kortársak és a közvetlen utókor alakított ki róla. József Attilához való viszonyunkat mindmáig nem tudjuk függetleníteni azoktól a kultikus formuláktól, amelyek a halálát követő években alakultak ki. Halála, betegsége, szenvedései ma is egy önmagát értünk feláldozó nagy személyiség passiójának stációiként hatnak. Pusztulásárét még hatvan év múltán is keressük a felelősöket. Tverdota György monográfiája, amikor a József Attila-kultusz születésének leírására vállalkozik, egyúttal a költőről alkotott mai elképzeléseink eredetének megvilágítására is törekszik.