Bredeczky Sámuel : [Magyar gulyás] Ein Ungarischer Ochsen-Hirt. (Gulyás)

Metszette: (Kilian) Ponheimer (1757-1828)
Megjenet: Sámuel Bredeczky: Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungarn.
Bredeczky Sámuel (1772-1812) evangélikus püspök, tanár, honismereti író. A jénai egyetemen teológiát, filozófiát, geológiát, geográfiát és mineralógiát tanult. Meglátogatta Goethét, Schillert, Herdert és Wielandot Weimarban. Goethe megajándékozta őt „Hermann és Dorothea" című munkájával és levelezett vele. 1798-ban visszatért hazájába és a soproni evangélikus polgári iskolánál kapott alkalmazást, később Bécsbe ment az ottani protestáns iskolához, majd hitoktató lett az evangélikus templomnál, 1805-ben lelkész a krakkói s podgorzei községben, végül 1806-ban Lembergben lett lelkész és püspök. Tanári és egyházi működése mellett szabadidejét a tudomány művelésére fordította, s mint példaképe J. W. Goethe ásványgyűjtő kalapáccsal indult a lakóhelyeit övező erdőkbe kirándulásra. Tagja volt a jénai mineralógiai s a szász-góthai erdészeti társaságnak. Főleg a topográfia érdekelte: e tárgykörben több jelentős művet is írt. „Magyarország topográfiai zsebkönyvét” még Sopronban adta ki 1802-ben, majd Bécsben az „Adatok a Magyar királyság topográfiájáról” című, társszerzőkkel készült munkáját, s ugyanitt 1809-ben az „Úti megfigyelések Magyarországról és Galíciáról” címűt. Minden műve németül jelent meg.
15x20,5 cm, rézmetszet. A metszet alsó részén egykori szakadás nyoma, melyet hátoldaláról megerősítettek. Alsó része kissé foltos.