Brunner Attila (szerk.): Felfedező utak - Szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon

A magyar szecessziós épületdíszítmények világára és rajta keresztül a 19. század végi ornamentalizmusra korunk digitális fotótechnikája révén figyeltünk fel. Az ornamentalizmus a modern művészet egyik jelensége, izmusa átfogó, a műalkotást és a világot egységben látó szemléletet jelez, amely az épített (urbánus) környezet minőségét volt hivatott javítani. A díszítés e megközelítés szerint az épület elválaszthatatlan része, közvetlenül művészi gondolatot is hordozó stílusalkotó erő, amely végtelenül változatos és sokféle lehet. A természeti motívumok mellett a népművészetből merített és a geometrikus ornamenseket is érdemes megfigyelni működésük közben:
különféle képletek szerint ismétlődnek, keverednek, vándorolnak egyik anyagról és épületről a másikra. Gyakran kerülnek összhangba funkcionális megoldásokkal; új vagy újraértékelt anyagokból készülnek (kerámia, üveg, stukkó, műkő, kovácsoltvas, vasbeton). Bennük találkozik a tervezői invenció és a kivitelezők gyakorlott keze munkája. A kötet elsőként tesz kísérletet arra, hogy a díszítményeken keresztül mutassa be a magyar városok szecessziós épített örökségét. A könyv száznyolc épület díszítőrendszerét ismerteti részletesebben, öt városközpont további kilencvenkét épületére tér ki és ajánlásokat fogalmaz meg az útvonalak folytatására. Arra is bátorítja az Olvasót, hogy egy-egy séta alkalmával fedezze fel a bemutatott városokat, s figyelje, keresse a környező, kisebb települések árnyas mellékutcáiban rejtőzködő értékeit is.