Brautigan, Richard: Görögdinnye édes levében

Sorozat: ra-re könyvek.
Ford.: Gspann Veronika.

„Szeretkezés ​után a tigrisekről beszélgettünk. Pauline kezdte. Melege testével hozzám simult, és a tigrisekről akart beszélgetni. Azt mondta, hogy Öreg Chuck álma juttatta eszébe őket. – Hogy lehet, hogy értették a nyelvünket? – kérdezte. – Senki se tudja – mondtam. – De értették. Charley azt mondja, lehet, hogy valamikor réges-rég mi is tigrisek voltunk, csak megváltoztunk, ők meg nem. Nem tudom. Mindenesetre érdekes gondolat. – Sosem hallottam a hangjukat – mondta Pauline.- Kislány koromban volt még belőlük néhány, öreg tigrisek, de nemigen merészkedtek elő a hegyekből. Nagyon öregek voltak, veszélytelennek, és folyton vadásztak rájuk. – Hatéves voltam, amikor az utolsót megölték. Emlékszem, a vadászok lehozták KIThaLÁLomba. Százával tódultak oda az emberek. A vadászok azt mondták, hogy aznap ölték meg, fent a hegyekben, és hogy ez volt az utolsó tigris. – KIThALÁLomba hozták a tigrist, és mindenki odagyűlt. Fát raktak a testre, aztán jól átitatták cukrozott pisztrángolajjal.”

Játékos, ironikus, olykor groteszkbe hajló prózájával a kortárs amerikai prózában eredeti, friss hangot képvisel a hazájában rendkívül népszerű Richard Brautigan. Görögdinnye édes levében című kisregényét pályája elején, 1968-ban írta.