Első kiadás.
Reviczky József (1750–1815) a tiszántúli kerületi tábla ülnöke, az 1791-es jogügyi bizottság tagja, a pesti egyetemen a politikai tudományok tanára volt. Műve jellemzően nemesi felfogással készült írás, mely régi törvények és történeti példák idézése mellett bizonyos mértékben a királyi hatalom túlkapásai ellen és a rendek nemzeti jogai mellett is állást foglal, ezen kívül beleszólást kíván a hadüzenetek, követküldések, sőt a vámügyek intézésébe is. Az ország fő bajának a királlyal szembeni bizalmatlanságot tartja, és olvasóit a lengyel és magyar történeti példákkal óvja a választó királyság intézményétől. Elismeri, hogy a jobbágyság helyzete rosszabbodott, de megelégszik egy általános utalással: az országgyűlés majd látni fogja, miként enyhíthet rajta.
XX. századi, vaknyomással díszített gerincű félbőr kötésben.