múzeumcafé 61. 2017/5.: kert - a táj mint műemlék.

A MúzeumCafé 61. száma elsősorban a tájjal mint műemlékkel foglakozik.

Révész Emese a Képzőművészeti Egyetem szobrászati műtermeinek helyet adó Epreskert történetébe és a „véletlen” szoborpark kialakulásának folyamatába avatja be az olvasót. Hamvay Péter annak járt utána, hogyan válnának a fővárosi temetők közönségcsalogató látványossággá. S. Nagy Katalin Claude Monet csodálatos, maga tervezte, tavirózsákkal tarkított kertjét mutatja be. Gréczi Emőke arról ír, hogyan vették birtokba az írók a szigligeti Esterházy-kastélyt és kertjét, Magyarország egyik legfontosabb, de jelenleg nem látogatható arborétumát? Jámbor Imre a Városliget pihenőparkká való átalakításával megbízott Nebbien Henrik terveit vizsgálja, mindazt, ami abból megvalósult és ami csak a fennmaradt vázlatokon látható.
Három interjú is a műemléki kertvédelem, kerttervezés jelenkori helyzetével foglalkozik: Szikra Renáta Alföldy Gáborral, Jankó Judit Szilágyi Kingával és Mezős Tamással, Karácsony Ágnes pedig Szikra Évával beszélget védettségről, a szakma jogi és gazdasági környezetéről, követendő és szégyenteljes példákról.
Basics Beatrix a táj, város látványáról mint festészeti témáról ír. Mánfai Melinda az ausztrál festőművész, Ruppert Bunny magyar vonatkozású kapcsolatrendszerét tekinti át. Varga Lujza Ruttkay Zsófiát, a sok-sok múzeumi kiállítás interaktív részletét megálmodó és megtervező MOME Tech Lab vezetőjét kérdezte. Radnóti Sándor kritikájának témája az MTA BTK Művészettörténeti Intézete által kiadott Németh Lajos interjúkötet.