Csoóri Sándor: Nappali hold (Dedikált)

"Benedek Istvánéknak nagyrabecsüléssel Csoóri Sándor 1991 dec. 27."

A Hitel 1990. szeptember 5-i számában Nappali hold címen jelent meg Csoóri Sándor folytatásos esszéjének második darabja. Ennek három mondata miatt - melyekben valamiféle „fordított asszimilációt” vizionál - mintegy kétszáz cikk jelent meg akkoriban, zömmel Csoóri ellen. Az esszé megjelenése után két héttel először Gergely Ágnes lépett ki a Magyar Írószövetségből, aztán Kertész Imre, Fenákel Judit, Bárdos Pál és Vámos Miklós. A szövetségből nem, de az elnökségből és a választmányból kilépett Mészöly Miklós és Csoóri Sándor, a választmányból pedig Balassa Péter. A kialakult polémia során az írószövetség elnöksége egy megrendült hangú nyilatkozatban lényegében elítélte a nagy tiszteletnek örvendő költő gondolatmenetét.
Csoóri Sándor esszéje a rendszerváltást követő, újjáéledő antiszemitizmus egyik első, nyomtatott dokumentuma, a "Nappali hold-vita" pedig a '90-es évek átpolitizált szellemi életének egyik emblematikus polémiája volt.
A dedikálás címzettje, a XX. század egyik utolsó polihisztoraként tisztelt, ekkor már meglehetősen idős és egyre inkább a napi politika felé forduló Benedek István professzor a '90-es évekbeli publicisztikáival még radikálisabb hangot ütött meg a kérdésben. Nem Csoórival szemben.

Fűzve, kiadói borítékban, a borítékgrafika Orosz János munkája.