Bálint Sándor: Népünk ünnepei - Az egyházi év néprajza

A címlap kiesik.
A papírborító sérült, ragasztószalaggal javítva.

A címlap verzóján beragasztott ex-libris.

Részlet az előszóból:
A MAGYAR VALLÁSOS NÉPRAJZ HA NEM is ismeretlen, de még meglehetősen járatlan területe mind a néprajzi, mind pedig az egyházi tudománynak. A gyűjtés és adatközlés munkája sem igen indult meg, a monografikus feldolgozástól még messzebb vagyunk. Csak mellékesen, rokon kérdésekkel kapcsolatban esett róla itt-ott szó.
Mi mégis vállalkoztunk a vallásos népélet egyik részletének rendszerezésére. Munkánk a szintézis első magyar kísérlete, egyben a további szorgos kutatás kezdete szeretne lenni: tartalmazza a magyar vallásos néprajz elvi alapvetését, nyomban utána az esztendő megszenteléséről szól. Félreértések elkerülése végett meg kell mondanunk, hogy a kutatás jelen állapotában csak a katolikus, csak a magyar és csak a paraszt nép tanulmányozását érezzük feladatunknak.
Természetesen alkalomadtán a középkori és középeurópai összefüggésekről, egyéb alkalmas utalásokról, továbbá a kálvinista kegyesség megnyilatkozásairól sem feledkezünk meg, ha föltett szándékunkat szolgálják. Munkánk úttörő összefoglalás, az efféle vállalkozás minden hiányával és aránytalanságával. Jól tudjuk, hogy a komoly bírálat és kiegészítés csak javára válhatik. Ezen előszónak nem lehet feladata, hogy egyébként mindarra a haszonra rámutasson, ami a vallásos néprajz tüzetes tanulmányozásából egyrészt a tudománynak, tehát a tiszta elméletnek, másfelől a vallásos életnek, azaz a gyakorlatnak juthat.