Németh András / Boreczky Ágnes: Nevelés, gyermek, iskola / A gyermekkor változó színterei

Néhány helyen -kékszínű, ceruzás- aláhúzással.


A nevelés jellegzetes tevékenységforma az emberi társadalomban, az őskortól napjainkig. Tartalma, eljárásmódja és intézményrendszere a történelmi korszakokban állandóan módosult, alapvető célja azonban változatlan maradt: a mindenkori felnövekvő generációt készíti föl a társadalmon belüli felnőtt életre. A felkészítés alanya a gyermek; az ő sajátos világa, családjához, nevelőihez, az iskolához és a társadalomhoz való viszonya áll a tanulmánykötet középpontjában. A könyv szerzői - neveléselméleti, illetve nevelésszociológiai szakemberek - különböző szempontok alapján közelítik meg ezt a sajátos világot. Közös vizsgálódásaik eredménye ez az átfogó tanulmány, amely elsősorban a tanárjelöltek számára foglalja össze a neveléssel kapcsolatos kérdésköröket. ; A tanulmánykötet első részében Németh András a pedagógia alapvető fogalmait értelmezi. A társadalmi körből kiindulva határozza meg a kultúra, a szocializáció, a nevelési cél, az iskola jelentéstartalmait, és a terminológiát is magyarázva vázolja fel a történetileg változó viszonyrendszereket. A nevelés folyamatát az értékek, eszmények és normák mentén, ezek mindenkori meghatározottságában érzékelteti, és párhuzamba állítja az emberi jogok rendszerével. Korszakonként elemzi a gyermekkor sajátosságait, a különböző iskolatípusok és a gyermeki jogok egymásra hatását, illetve az ennek megfeleltethető oktatás-elméleteket. Áttekinti a magyar oktatásügyi hagyományokat a legújabb pedagógiai programokig, különös figyelemmel az iskolázottság és a társadalmi mobilitás összefüggéseire. ; A könyv második részében Boreczky Ágnes három, lazán összefüggő tanulmánya a neveléstörténet, a történeti szociológia és a nevelésszociológia határán mozogva értelmez néhány problémakört: az iskola funkcióinak alakulását, az iskolai szervezet differenciálódását, illetve a csoportkultúrák és a nevelés hatékonyságának összefüggéseit. Bemutatja a gyermekkép változásait a középkortól napjainkig; a gyermek helyzetének alakulását a szocializációs folyamatban, a szocializációs intézmények módosulásait, illetve az ezeket az intézményeket működtető és használó csoportok tulajdonságait. Változásaiban elemzi a gyermeket "befogadó" közegek (család, otthon, iskola, gyerekcsoportok) célkitűzéseit, kapcsolatukat a kultúra rétegeivel; vizsgálja a szocializációs különbségek kialakulásának körülményeit és elmélyülését a jelenkori magyar valóságban, az etnikai csoportok tradicionális kultúrájának függvényében.