Jung, Carl Gustav: Válasz Jób könyvére

Sorozat: Hermész Könyvek.

Jung az analitikus pszichológia, illetve a komplex lélektan megteremtője. Kutatásainak fő iránya a mélylélektan problémakörét érinti; megalkotta a kollektív tudattalan elméletét, mely az emberiség ősi tapasztalatainak a lelkünkben megbúvó rétegét jelenti. Ezek a jellegzetes képi szimbólumok, ún. archetípusok formájában rendeződnek el és törnek fel olykor a tudattalanból. ; Jung e művében az istenkép – amely minden emberben evidenciaként meghúzódó attribútumként, azaz archetípusként van jelen – alapkérdéseit boncolgatja. Könyvének középpontjában az ótestamentumi Jób áll, akit Isten iszonyú sorscsapásokkal sújtott. Jób a megpróbáltatásokat igazságtalannak érezte, s szívében harag gyúlt az Úr ellen. Jung szerint az Ótestamentum e könyve „fontos mérföldkő abban a fejlődésben, amely az istenképzetet az ember képéhez közelítette”. Már az előszóban figyelmeztet, hogy amit megkísérel, az tulajdonképp a reánk hagyományozódott vallási képzetekkel való elemző perlekedés lesz. Könyvében Isten személyének ellentmondásosságára világít rá, mondván, hogy Isten „féltékeny és érzékeny lénye, mely bizalmatlanul fürkészte az emberek hűtlen szívét s legtitkosabb gondolataikat is, személyes viszonyt kényszerített ki önmaga s az ember között.” Az Isten által vert embert bemutató Jób könyvén kívül a Szentírás egyéb könyveire is utal, érdekes lélektani összefüggéseket tárva fel. ; A munka, melyben tulajdonképpen Jung valláspszichológiai nézeteit foglalja össze, gondolatgazdagságával – minden, filozófiai jártassággal bíró olvasónak izgalmas olvasmányt ígér.