Szirmay [Antal], Antonius: Hungaria in parabolis, sive commentarii in adagia, et dicteria Hungarorum. [Magyarország szóképekben.]

Editio altera, priore longe auctior et emendatior.
Második, javított és bővített kiadás.

A korai magyar közmondáskutatás jelesei (Baranyai Decsi János, Szenci Molnár Albert, Beniczky Péter, Kis-Viczay Péter, Faludi Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Dugonics András) sorába tartozik Szirmay Antal (1747–1812) Zemplén megyei főúr is, aki – egyéb helytörténeti és politikai munkái mellett – két kiadásban, 1804-ben és 1807-ben megjelentette legfontosabb, latin nyelvű művét, a Hungaria in parabolist.
A kötet a magyar művelődéstörténet egyik első, félig-tudományos összefoglalása. A szerző elsősorban irodalmi és levéltári dokumentumok alapján, címszavakba rendezve értekezik a magyar nép és a nemzetiségek karakteréről, helyneveinek történetéről, az itt élők hagyományos viseletéről, életmódjáról, ételeiről és italairól, harci és békés szokásairól, nyelvi és tárgyi kultúrájáról. Az anekdotákkal és légből kapott szómagyarázatokkal fűszerezett könyvecske méltó párja (s számos adatát tekintve követője is) Dugonics András Etelka című regényének, s legnagyobb részét a régi magyar és nemzetközi közmondások és szólások eredetének vizsgálata tölti ki.

Korabeli papírkötésben, a kötés gerince hiányzik.