Fábián László: A fájdalom embere - Találgatások a halálról

Sorozat: Teleszkóp.

Halál-esszék. Vagy ahogyan a szerző nevezi őket: találgatások a halálról. A mindannyiunkat minden pillanatban kerüldöző elmúlásról. Örök téma. Ha meggondolom, erről szól a világirodalom nagy része, ezt siratja a zene, láttatja a képzőművészet. A szerző olykor éppen ezektől a támpontoktól indul el, hogy reményei szerint közelebb jusson a nagy pillanathoz. Természetesen, ahhoz a pillanathoz nem lehet hozzáférkőzni. Aki pedig hozzáférkőzött, annak többé nem áll módjában beszélni róla.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ember, „a fájdalom embere" képes lenne hallgatni. Éppen ellenkezőleg: kibeszéli magából részint mint az emberi kultúra egyik legfőbb mozgatóját. A szerző nem menekszik illúziókhoz; inkább azt akarja áttekinteni, mi is történt eddig ebben a kérdésben. Mikor, hogyan vetődött fel, milyen válaszok születtek a mitológiában, a bölcseletben, a művészetben, a pszichológiában.