Illusztrálta Rékassy Csaba.
Fordította és az utószót írta: Julow Viktor.
Alexander Pope a klasszicista költészet legünnepeltebb költőfejedelme volt, és korántsem csak Angliában. A magyar felvilágosodás írói "isteni Póp"-ként bálványozták, és szinte versengve fordították a műveit. De mikor eljött a romantika, és szembefordult a klasszicizmussal, Pope is trónfosztott lett. Értékelése körül Angliában azóta is fel-fellángol a vita, de ez jobbára az angol irodalomtörténet belügye immár. Makulátlan formába öltöztetett hűvös racionalizmusa csak hírből ismerős a külföldi olvasónak, és ez idő szerint nem látszik valószínűnek, hogy valaha is új életre támad.
Egy műve azonban kivétel. A fürtrablás ma is igazi élvezetet kínál. Ez a komikus eposz a maga műfajának és egyben az európai rokokónak a csúcspontja. Művészi sűrítménye mindannak a kecsességnek, bájnak és eleganciának, amit az arisztokrata életforma kitermelt és hozzáadott az emberiség közös kultúrájához, oly módon mégpedig, hogy egyszersmind körmöntfontan kíméletlen szatírája is ennek az akkor már idejétmúlt, erkölcsvesztett életformának.
Könyv
