Kristó Gyula : Az Árpád-kor háborúi

Mivel magyarázható az az egyre növekvő érdeklődés, ami nemzeti történelmünk korai időszakai iránt megnyilvánul? Főként azzal, hogy még mindig számtalan feltételezésre vagyunk utalva - megfelelő források hiányában - a 895 és 1301 közötti periódust illetően. Jogos tehát az az igény, hogy még árnyaltabb képet kapjunk nemzeti históriánknak erről a korszakáról is, mert "az a nép, amelyik nem ismeri saját történelmét, megérdemli, hogy újra élje azt" (John Bernal). A nemzetközi rangú történész, Kristó Gyula legújabb könyve elé aligha írhatnánk azt a mottót, miszerint: boldog az a nép, amelynek története unalmas olvasmány. Az Árpád-kori hadtörténelem szintézisét tartalmazó monográfiájában ugyanis történelmünk sokat idézett - de talán mégsem eléggé ismert - nagy sorsfordulóit (honfoglalás, kalandozás, tatárjárás stb.), katonai eseményeit állítja elemzései középpontjába. A szerző - a téma forrásanyagának teljes birtokában - a marxista tudós felelősségérzetével vizsgálja a 9-13. századi hadtörténetünk megannyi mozzanatát, szeme előtt tartva a Hérodotos által támasztott magas szakmai és etikai követelményt, miszerint a historikus megállapításai az örökkévalóságnak kell, hogy szóljanak.
Támadó és védelmi harcok, győzelmek és vereségek elevenednek meg a könyv lapjain, de mindegyiket összeköti a haza sorsáért aggódó, érte tenni kész nép önfeláldozó helytállása, lelkes patriotizmusa.