Gion Nándor: Börtönről álmodom mostanában

A fedőlapot (Benes József grafikáinak felhasználásával) Maurits Ferenc tervezte.

A diólombos délvidéki kisvárosban működik a Lírikusok csapata, akik a hosszú téli estéken klasszikus magyar költők veretes költeményeit szavalják a Kultúrkörben, éjszakánként azonban a szeszcsempészet jövedelmező mesterségét űzik. A kedélyes bűnbanda összejátszik Kucsukkal, az áldozatkész török cukrásszal és segítőkész népes rokonságával. Közéjük tartozik továbbá Istenfélő Dániel, a talált gyerek, aki kecsketejen nőtt föl árvaságában, de a történet idején már a görög konyak híve, maga is verselget, de ha kell, az öklét is használja. Fölbukkan még Leviathan-Lukic Simon, az üzbegisztáni születésű zsidó ékszerkereskedő, aki száz esztendős korában látogat haza gyermeksége színterére, Buharába. Útitársa Simokovics úr, a rokkant festő, aki kizárólag diólombos útcarészleteket fest és módfelett érdeklődik a középkori üzbég kőfaragók művészete iránt. Az egyes szám első személyű főhős éjszakai portás, valamint levelező hallgató az egyetemen és rossz alvó. Ha mégis fáradtan elnyugszik, börtönről álmodik, s az álomból hamarosan valóság lesz. Ő meséli el börtönbe jutásának, és az ott eltöltött tizenöt hónapjának az eseményeit. Előbb biciklitolvajlásért kerül rács mögé, utóbb halálos kimenetelű közlekedési baleset okozójaként. Mindkét tette károsultja, illetve áldozata Kovács Júlia, a falusi lány, aki élete talán egyetlen boldog estéjén szegte nyakát a Kucsuk cukrásztól kölcsönkért motoros triciklijéből kizuhanva.