Szepes Mária: Emberek és jelmezek - Emlékek polifóniája

E könyv eseményeit magam éltem ét korai eszmélésem óta sajátos, fotografikus szemlélettel, amely nyílván elfogult néha, mégis őszinte, s számomra így igaz. Lehet,hogy néhányan az olvasók közzül- nem sokan lehetnek már- másképp látták a mult sűrűn torlódó tragédiáit, komédiáit, de ez bizonyosan megbocsátható egy olyan műnél, amely nem törekedett teljességre,egyéni szemszögből vetítettem ki élményeimet.A világ, amelyről írok, nagyrészt elsűlyedt már a felejtés vízében. Bizonyos elemei valószínűleg csak bennem maradtak meg. E mélybe merült ` Atlantisz` néhány eleven részletét próbáltam kiemelni az idő oceanikus iszaprétege alól. Talán nem lesz érdektelen azoknak, akik átélték történéseit, de a fiataloknak sem, akik egyáltalában nem tudtak róla eddig.`