Kuczka Péter (szerk.): Háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek

Negyedszázaddal ezelőtt az ipari szövetkezetek területi szövetségeinek keretéből kiváltak a háziipari és népi iparművészeti szövetkezetek. 1953. májusában jelent meg a minisztertanácsi határozat, amely életre hívta a HISZöV-öt, s ezzel egyidejűleg a Népi Iparművészeti Tanácsot. A magasrendű jogszabály célja, hogy a háziipar és az évszázados hagyományokat hordozó tárgyi népművészet egységes gazdasági és művészeti irányítást kapjon. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ) az új szervezetet jelentőségének és súlyának megfelelően illesztette be az ipari szövetkezeti mozgalom kereteibe. Tudtuk, hogy kettős feladatot kell megoldani: a népművészetben és a háziiparban megteremteni d szocialista termelési viszonyokat, másrészt biztosítani a korábban is jelentős népi díszítőművészet alkotóinak művészi fejlődését.

A HISZöV-höz tartozó szövetkezetek sajátos szerepét az első perctől kezdve megfelelően értékeltük. Láttuk, hogy a termelésben szükségleteket elégítenek ki, s főleg az első időben jelentős ipartelepítési feladatokat oldanak meg.