Mátyás (Habsburg) herceg, később magyar király levele Nádasdy Tamásnak 1598-ból.

Tartalom: Mátyás osztrák főherceg etc. Nádasdy Tamásnak (fénykora 1586-1619 között, Vas vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos) írja, hogy Deseö György panaszolta neki, hogy a kanizsai kapitány ötven gyalogosa és Nádasdy alattvalói az ő (azaz Deseö György) javait, szántóit és más Zala megyében lévő lórántházai birtokait mindenféle bírói ítélet nélkül, egyedül saját auktoritásával és igyekezetével elfoglalta. Azokat műveli és megtartja a mondott panaszos (azaz Deseö György) kárára, aki jogorvoslatot kér a maga számára. Mivel (Mátyásnak) a császári és királyi fenség a testvére (I. Rudolf), semmiképp nem akarja, hogy alattvaló hívei jogszerűtlenül megfosztassanak javaiktól, az ő császári és királyi fensége tekintélyével határozottan meghagyja és neki megparancsolja, hogy e levele kézhezvételekor a panaszostól erőszakkal elvett javak szolgáltassanak neki vissza és jogos tulajdonlásában ne akadályoztasson, a jogos úton kell járni.
Kelt Bécsben, 1598. május 19-én. Sajátkezű aláírás a megfelelő helyen: Matthias, jobb alsó sarokban: Lippay (János? későbbi királyi personalis), a levél alatt a főherceg papírfelzetes viaszpecsétje.

Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (1575-1619), a Habsburg házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki 1608-tól II. Mátyás néven magyar király, 1611-től haláláig I. Mátyás néven német-római császár. Ifjabbik bátyja, Ernő főherceg 1595-ös halála után megszerezte a felső- és alsó-ausztriai hercegségeket. Mivel bátyja Rudolf császár Prágában rendezte be székhelyét, Mátyás főherceg meglehetős önállósághoz jutott. A tizenöt éves háborúban Mátyás lett a magyarországi keresztény hadak fővezére, ám sem katonai, sem politikai sikereket nem tudott elérni. Fővezéri működése alatt, 1596-ban császári zsoldosok feladták a stratégiailag fontos Eger várát. Mátyás három hadjáratot szervezett a török kézen lévő Budavár visszafoglalására (1598-ban, 1602-ben és 1603-ban), mindháromszor sikertelenül. Viszont eredményesen foglalta vissza Székesfehérvárt 1601 szeptember 20-án.
Bátyja II. Rudolf egyre betegesebb lett, és üldözési mániája is elhatalmasodott rajta ekkorra. 1606-tól kezdve Mátyást a fivérei már a Habsburg-dinasztia fejének tekintették.

Szakszerűen restaurált példány, szövegrészben néhány kisebb hiánnyal.