Kerényi Károly: Mi a mitológia? - Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz

„Könyvemben ​városi táltosnak nevezek olyan tudósokat, mint Kerényi Károly, Szerb Antal, Devecseri Gábor, Dobrovits Aladár. A táltos szó varázslót, mágust, a földöntúli hatalmakkal cimboráló s ezért önmagában is földöntúliként tisztelt lényt jelent. Ezek a tudósok pedig éppenséggel távol tartották magukat mindattól, ami megmagyarázhatatlan, irracionális, én mégis táltosként emlegetem őket. Azért teszem, mert emberfelettiek voltak, hitükben és teljesítményükben egyaránt. Szembe mertek helyezkedni a hivatalos kultúrpolitikával abban a nehéz időben, a két háború között, amikor a reakció befolyásolni akarta volna a tudományt is. Ezek a táltosok sosem támaszkodtak hivatalos körökre, saját erejükből vitték tovább azt a tudományt, ami a nemzetközi tudományosságban haladónak és pozitívnak bizonyult, és alakítottak ki maguk köré köröket, amelyekben dolgozhattak. A nemzetközi humanista áramlatok legjobbjait válogatták ki és terjesztették itthon. Ennek a Stemma nevű körnek volt a feje Kerényi Károly. Nemcsak előre látta a jövőt, hanem alakította is, azzal, hogy gondolatai a kor előtt jártak, nem merült el a napi kultúrpolitikában, nem azt írta, amiért pénzt adtak, előbbre tartott, mint a többiek, és még sokkal előbbre tört… Nagyon sokan vannak kortársaim között, akik az elmúlt tíz-tizenöt évben emlékiratot írtak. Mindnyájan ugyanazokat a neveket említik példaképként. Kerényi ebben a mezőnyben is élen jár. Mítosza nem pusztán azért szövődött, mert bár ezer szállal kötődött Magyarországhoz, élete jó részét mégsem itt élte le, hanem mert életműve a hazai és nemzetközi vallástörténetben és vallásfilozófiában új korszakot nyitott meg. Legendája tehát valóság, amit nem kerülhet meg egyetlen kutató sem, aki ezzel a korszakkal foglalkozik.”
(Dömötör Tekla)