Karády Viktor - Kozma István: Név és nemzet - Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig

A családnév-használat történelmi alakváltozásai:
Magyarországon a millennium előtti évekig
Történelmi előzmények a középkorig és a kora újkori Magyarországon
A felvilágosult abszolutizmus és az állami névszabályozás kezdetei
Nemzetépítés és névmagyarosítások a reformkortól a dualizmusig
A hatósági "névpolitika" 1814 és 1880 között
A névváltoztatók társadalmi jellemzői 1880 előtt

A liberális nemzetállam és a névváltoztatás társadalmasítása (1881-1918):
Asszimiláció és névmagyarosítás
A névváltoztatások kérdése a képviselőházban (1881)
A Központi Névmagyarosító Társaság és a mozgalom társadalmi fogadtatása
Az új millenniumi névpolitika kibontakozása
A "Bánffy-terror" - az erőszakos magyarosítás politikai paradigmája
A névváltoztatási mozgalom etnikai és felekezeti dimenziói a dualizmus második negyedszázadában
A földrajzi megoszlás és a térbeli mobilitás hatástényezői
A mozgalom rétegszerkezete
A demográfiai jellemzők alakulása
A névmagyarosítás a társadalmi és az ideológiai térben a századfordulón és utána

A mozgalom szerkezetváltása a Horthy-korban:
Trianon - és az etnikailag sokszínű nemzetállam vége
A nominális "magyarság-deficit" mérlege a hivatalnoki elitben és az értelmiségben
A mozgalom mérete és szakaszai 1919 és 1944 között
1919: az átmenet évének jellemzői
A zsidó többség megszűnésének a fehérterror után
A trendváltás egyéb felekezeti dimenziói
A nemzetiségi és területi összetevők átalakulása
A rétegbázis módosulásai
Változás és állandóság a névváltoztatók demográfiai összetételében
A mozgalom a területi revíziók és a világháború éveiben

Névpolitika, keresztény kurzus és fasizálódás:
A keresztény kurzus közvéleménye és a liberális névpolitika revíziója
A "neobarokk társadalom", a Vitézi Rend és a mozgalom új közönsége
Az aktív névmagyarosítás politika megújulása 1930 körül
Egy történelmi határkő: az 1933-as kampányindító belügyminiszteri rendelet
Hatósági nyomás és névmagyarosító agitáció
A nemzeti válságtudat és a "magyarság-deficit" ideológiai és szociológiai megfogalmazásai
A névmagyarosítás mint nemzeti illúziókergetés (Szekfű Gyula)
A Harmadik Birodalom, a népinémet mozgalom és az új névpolitika
A német hisztéria: pro és kontra
A numerus clausustól a numerus nullusig. (A hatalom és a zsidó névmagyarosítók, 1933-1938)
A "barna pestis" honi változata a reménytelen zsidó menekülési kísérletek tükrében (1938-1944)
Az erőszakos állami névpolitika a világháború éveiben
Revánspolitika és névmagyarosítások a visszacsatolt országrészeken

Összeomlás, felszabadulás és kommunista berendezkedés (1945-1956):
A maradék allogén népesség és a névcsere motivációi 1945 után
Új elemek a névváltozatás állami szabályozásában
A névváltoztatások indokrendszere a koalíciós korszakban
Zsidók, németek és szlávok az etnikai krízis szorításában
Kisebbségpolitikai szempontok a hatósági ügykezelésben (1945-1948)
A névváltoztatók felekezeti, nemzetiségi és lakóhelyi összetételének átalakulása
A mozgalom foglalkozásszerkezeti mutációja
A demográfiai mutatók módosulásai
A névváltoztatás társadalmi funkció-váltása az 1950-es években
Az elbírálási gyakorlat politikai semlegesülése