Wulffen, Erich: Szekszuális abnormitások és bűntettek

Sorozat: Vita sexualis.

Minden élőlény cselekedetét tudatosan vagy öntudatlanul hatalmas ösztön irányítja: a fajfentartás ösztöne. Ez pedig két feladatot bíz az élőre: Tartsd fenn önmagadat és nemzz utódokat. Tartsd fenn önmagadat, hogy legyen, aki utódokat nemzzen s nemzz utódokat, hogy a faj ki ne pusztuljon.
Míg az önfentartás ösztöne fizikai és pszichikai jelenségekben nyilvánul (éhségérzet, fázás, félelemérzet az egyedre való veszély esetén), addig az utódok nemzése útján való fajfentartás ösztöne csak pszichikai: a szexuális érintkezés - a szexuális kielégülés iránti vágy. A nemi érintkezés - a nemi kielégülés titkos rugója tehát a fajfentartás ösztöne - s egyedüli célja utódok nemzése kellene, hogy legyen. Teorétikus szempontból nézve tehát abnormális mindazon nemi érintkezés, melynek nem fogantatás a célja; természettudományos szempontból azonban másképen áll a dolog.