Tomory Zsuzsa: Szerves magyar nyelvtudomány

"Nyugati elméletek a nyelvkialakulás folyamatának vizsgálatánál szükségszerűen az ismert, indoeurópai nyelvek szabályait veszik alapul, melyek nem a nyelvszületés kezdeti pillanatait rögzítik, hanem a mai nyelvhasználatot. Az ismert, s újonnan felfedezett nyelvek feltérképezése és népcsaládi viszonyainak indoeurópai látáskör szellemében való megállapítása hihetetlenül rendszeres munkát igényelt, s feltett céljait majdnem elérte. A nyugati nyelvészet ezen majdnem állapot megértésével küszködik napjainkban, mert érzi, hogy az általa feldolgozott, s ismert nyelvek mögött ott áll egy számukra eddig még felfedni nem tudott nyelvi réteg, amit proto nyelvnek neveznek, előfordulási helyétől függetlenül. Ilyen proto nyelvet említenek a feltérképezett nyelvek legősibbjétől kezdve a történelmi korhoz már közel álló, vagy azt elérő nyelvekig. Van proto sumir, proto hittita, proto görög, proto kelta és folytathatnánk a sort a tengeren túli, s más földrészen élok "proto" nyelveivel is. Ez a proto nyelv a nyelvfejlődés ágas-bogas fájának egy vaskos ágát foglalja el mostani elképzelésük szerint, amint azt például a U.S. News and World Report 1990. november 5.-i száma rajzban és írásban oly szépen szemlélteti. A nyelvcsaládok fájának különböző ágai-bogai mind egy-egy proto nyelvbe torkollanak, melyek tovább vezetnek egy hatalmas törzshöz, amit "anya-nyelvnek[1]", tehát a nyelvek szülőanyjának neveznek anélkül, hogy valaha is közös megállapodásra jutottak volna nemcsak az anyanyelv fogalmának tisztázásában, de még magának a nyelvnek sincsen megbízható, egyetemes meghatározása. "