Háy János: A Senák - istendráma két részben (Dedikált)

Dedikált példány!

Sorozat: Nemzeti Színház Színműtár.

A címét (egyik) negatív hőséről nyerő A Senák az 1960-ban a közös gazdaságba erőnek erejével (azaz hitvány, kisszerű idegőrléssel, fenyegetéssel) bekényszerített Rák Jani, a lovaira büszke fiatal parasztember és ifjú apa drámája lenne. Az elképzelt sors és jövő szertefoszlásának drámája. Rák Jani ugyanis azt tervezte, hogy a pompás állatok egyszer majd a most még csöppség fiára maradnak, az ő független egzisztenciáját garantálják. Ez a vágyálom persze mesei színezetű, esetleg a mitologizáló valóságba indázik (s akkor innen is értelmezhető lenne, hogy a darab: istendráma), hiszen "egy az egyben" csak különlegesen hosszú életű, "halhatatlan" lovak biztosíthatnák a családi tulajdon tradicionálisan vágyott jogfolytonosságát. A Jani nemes állatait méltatlan kezekre - idő teltével épp a Senákéra - bízzák... 1966-ban a két ló igazságot szolgáltat el nem feledett egykori gazdájának, illetve ítélkezik a falu szemete címszereplő felett.