Heller Ágnes: Az erkölcsi normák felbomlása - Etikai kérdések Kosztolányi Dezső munkásságában.

Heller Ágnes első könyve!
Megjelent 2000 példányban.

Heller Ágnes (1929- ) nemzetközi hírű filozófus 1951-ben nyert magyar-filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.
A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958-1963-ig Heller középiskolában tanított. 1963-1973-ig az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben egy hosszú "tanulmányútra" indult, azaz emigrációba vonult.

Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a Sao Paoló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben 1990-től már hazajárt, filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemen (1994-) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották a MTA levelező (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.

Elkötelezettsége, demokratikus gondolkodása az 1960-as évek közepétől az új gazdasági mechanizmus szellemének jegyében leginkább Bibó Istvánéval rokon: a polgári demokratikus gondolatszabadság jegyében gondolkodni, politizálni, tudományokat művelni.