Kányádi Sándor: Küküllő kalendárium

A rovásírás Pál Balázs munkája.

A grafikát Deák Ferenc készítette.

Kötés: Tűzve.

Az erdélyi táj földrajzából és történelméből ismert, szeszélyesen kanyargó folyó, a Marosba torkolló Küküllő hónapról hónapra változó természeti képe: ez Kányádi Sándor finom mívű versciklusának középponti motívuma. A 19. századi magyar tájleíró költészet világos kontúrjait idéző, tisztán csengő rímekkel és felező tizenkettes tagolással megformált egységek - melyek már címükben is a természet örök körforgását (Őszelő; Ősz; Őszutó stb.) sugallják - a vízfestményekre, akvarellekre emlékeztető lírai ecsetkezeléssel, a táj hangulatának megszemélyesítésével bomlanak ki. A már 7-8 éves korban is értékes költői élményt nyújtó ciklus versei kettős írásváltozattal kerültek a füzetbe. Ez külön érdekességet, az 'írásrejtvényfejtés' kalandját kínálhatja az olvasóknak: a szabályos latin betűs szövegváltozattal szembeni oldalon a kis költemények rovásírásos formában is megjelennek. A Székelyföldről, a 1617. századi emlékekből ismert rovásjelekről Pál Balázs, e szöveganyag kalligráfusa külön is szól bevezetőjében élvezetes fejtörő játékot és az ősi türk eredetű írásmód újrafelfedezésének lehetőségét kínálva. A kis kiadvány végén a rovásjelek, illetve az összekapcsolások, a ligatúrák jegyzéke külön is szerepel. A Küküllő kalendárium tehát - a Kányádi-versekben való egyéni gyönyörködésen túl - versengésre módot adó könyvtári gyermekfoglalkozásokon is kitűnő szerepet játszhat.